1. Meghatározás
A nyitott kovácsolás egy olyan feldolgozási eljárás, amely ütési erőt vagy nyomást használ a fém szabad deformálására a felső és az alsó üllőfelület között, és olyan kovácsolást kap, amely nem korlátozza az alakot, a méretet és bizonyos mechanikai tulajdonságokat.
2. Osztályozás
(1). Kézi nyitott kovácsolás: A nyersdarab kovácsolásához főként egyszerű munkaerő-szerszámokra támaszkodik, hogy módosítsa a nyersdarab méretét és alakját a szükséges kovácsolás eléréséhez. Ezt a módszert elsősorban kisméretű szerszámok vagy edények előállítására használják.
(2) Gépi nyitott kovácsolás: elsősorban speciális kovácsolóberendezésekre és speciális szerszámokra támaszkodik a nyersdarab kovácsolásához, hogy megváltoztassa a nyersdarab méretét és alakját a szükséges kovácsolás eléréséhez. A gép két típusra osztható: kovácsoló kalapács és nyitott kovácsolás a használt berendezés típusától függően.
a. A kovácsoló kalapácsot kis és közepes méretű kovácsolására használják.
b. A prést elsősorban nagyméretű termékek kovácsolására használják.
3. Alapfolyamat
Felborítás: A kovácsolás során a nyersdarab magassága csökken, és a keresztmetszete megnő. Főleg fogaskerekes nyersdarabok kovácsolására, kerek sütemények kovácsolására használják, stb.
Kihúzás: más néven szemkiterjesztés, kovácsolási eljárás, amely csökkenti a nyersdarab keresztmetszeti területét és növeli a hosszát. Főleg kovácsolórudakhoz és tengelykovácsolásokhoz használják.
Lyukasztás: átmenő vagy félig átmenő lyuk kovácsolása a nyersdarabon
Hajlítás: a nyersdarab meghatározott formára való hajlításának folyamata
Csavarás: a nyersdarab egyik részének egy másik részéhez képest tengely körüli elforgatásának segédfolyamata
Vágás: a nyersdarab vágásának vagy részleges szétválasztásának segédfolyamata
Eltolás: a nyersdarab egyik részének eltolása egy másik részhez képest, de a tengely párhuzamosan tartása.
Kovácsolás: az a folyamat, amikor két darab nyersdarabot magas hőmérsékletre hevítenek és egybe kovácsolnak
Kikészítés: a kovácsolás méretének és alakjának finomítására szolgáló eljárás, hogy teljes mértékben megfeleljen a kovácsolási rajz követelményeinek, mint például a dob alakja és a felborítás után kerek csonka pálca, a domború, homorú és egyenetlen és benyomott felület tanúsítása, valamint a a végfelület síksága. Hajlítási egyengetés húzás után és korrekció kovácsolás után ferde stb.
4. Figyelmet igénylő ügyek
a. A nyersdarab méretének és közbenső méretének meg kell felelnie az egyes folyamatok működésének kulcsfontosságú pontjainak, például az anyag magasság/átmérő aránya felborítás előtt 22,5
b. A húzás közbeni keresztmetszeti transzformáció empirikus adatokon alapul, és a kovácsolás egyes folyamataiban meg kell becsülni a nyersdarab méretének változását. Például: a nyersdarab magassága kissé csökken a lyukasztás során, és általában 1,1-szerese a kovácsolás magasságának stb.; a magtengely tágulása során a magasság megnő stb.
c. A szegmentált bemélyedések készítésekor ügyelni kell arra, hogy a kovácsolás minden részének megfelelő térfogata legyen. Például, ha a lépcsős tengely, a főtengely vagy a fogaskerék-kivágás le van zárva, az egyes részek térfogateloszlását jól kell elvégezni. Többszörös kovácsolásnál figyelni kell a középső melegítés lehetőségére. Különös figyelmet kell fordítani az utolsó tűz deformációjára, valamint az utolsó tűz kezdeti és végső kovácsolási hőmérsékletének szabályozására, hogy biztosítsák a kovácsolás méretét és minőségét. Az utósimítás során elegendő korrekciós határnak kell lennie, mert a vállnyomás, eltolás, lyukasztás stb. folyamataiban olyan jelenségek lépnek fel a nyersdarabon, mint a zsugorodás, ezért a közbenső folyamatban korrekciós határt kell hagyni.
d. Hosszú szárú kovácsolt és mélyedéses kovácsolásnál, mivel a hosszméretek túllépik a tűréshatárt, nem moshatók és nem dörzsölhetők, úgy kell becsülni, hogy a vágás során a hosszméret kismértékben megnyúlik, és túllépi a tűréshatárt.
e. Az eszközök kiválasztásakor próbáljon általános eszközöket használni. Ha a gyártási tétel nagy, speciális szerszámok vagy magzati membránok készíthetők a kovácsolt anyagok minőségének és teljesítményének javítására.
5. Jellemzők
a. A szerszámok és berendezések egyszerűek, sokoldalúak és alacsonyak
b. Kiküszöbölheti az olyan hibákat, mint a zsugorodási üregek, a zsugorodás és az öntési pórusok pórusai. A fenti hibák kovácsolással kiküszöbölhetők és a nyersdarab mechanikai tulajdonságai javíthatók.
c. A kovácsolási forma egyszerű, a művelet rugalmas. Alkalmas nehézgépek és fontos alkatrészek gyártására
d. Főleg egydarabos és kis tételes gyártásra használják, mivel a kovácsolási pontosság alacsony, a feldolgozási ráfordítás nagy, a munkaerő-intenzitás magas és a termelékenység viszonylag magas.
6. jövőbeli kilátások
Hagyományos fémfeldolgozási technológiaként számos perspektívát rejt magában, kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt szembe kell néznie. A következő néhány kulcsfontosságú szempont a jövőbeli kilátások szempontjából:
a.. Technológiai innováció:
Automatizálás és intelligencia: Az automatizálási technológia fejlődésével egyre gyakrabban alkalmaz robotokat, automatizált vezérlőrendszereket és intelligens érzékelőket a termelés hatékonyságának és pontosságának javítása érdekében.
Precíziós kovácsolás: A precíziós kovácsolás technológiájának fejlesztése révén a munkadarab minősége jobb és toleranciája kisebb lesz, így alkalmas a magasabb piaci igények kielégítésére.
b. Piaci igény:
Repülés: A nagy teljesítményű és jó minőségű fém alkatrészek iránti kereslet a repülőgépiparban növekszik, és széles körű alkalmazási kilátásai vannak ezen a területen.
Energiaipar: A megújuló energiaforrások és a hagyományos energiaipar fejlődésével a nagy kovácsolt termékek iránti kereslet tovább fog növekedni.
c. Anyagfejlesztés:
Nagy teljesítményű ötvözetek: Az új anyagok fejlesztésével a nehezebben deformálható, nagy teljesítményű ötvözetek feldolgozásának kihívásával kell szembenéznem, és ez új piaci lehetőségeket is jelent.
d. Környezetvédelem:
Zöld gyártás: Technológiájának fejlesztése során nagyobb figyelmet fordít az energiatakarékosságra és a környezetvédelemre, csökkenti az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, valamint megfelel a fenntartható fejlődés követelményeinek.
e. Oktatás és képzés:
Technológiai öröklődés:Az idősebb iparosgeneráció nyugdíjba vonulásával az ipar fejlődésének kulcsává vált az, hogy miként lehet kiművelni műszaki tehetségének új generációját.
a. Globális verseny:
Nemzetközi piac: A globalizáció elmélyülésével a vállalatok a globális piac versennyel szembesülnek, ugyanakkor szélesebb piaci térrel is rendelkeznek.
b.politikai támogatás:
Nemzeti stratégia: Egyes országokban a kormány csúcsminőségű gyártási támogatási politikája támogatja a nyitott kovácsolási technológia fejlesztését.
A kihívások közé tartozik:
c.költségnyomás: A nyersanyagárak ingadozása és az emelkedő munkaerőköltségek nyomást gyakorolhatnak vállalatai jövedelmezőségére.
d. Technológiai frissítés: A versenyképesség megőrzése érdekében folyamatosan új technológiákba és berendezésekbe kell befektetni, jelentős kiadást jelent a vállalatok számára.
e. Piaci ingadozások: A világgazdaságban tapasztalható bizonytalanság hatással lehet a termékek iránti piaci keresletre.
Összességében a kilátások pozitívak, különösen a technológiai fejlődés és a piaci kereslet hatására. A vállalatoknak azonban folytatniuk kell az innovációt és alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, hogy megőrizzék előnyüket a versenyben.